2014. május 16., péntek

bemutatkozom

Lelkes amatőrként, egy orosz és egy német 5-ös érettségivel vágtam bele az angol tanulásba, nem bántam meg. A munkám a számítástechnikához kötődik, az pedig az angol nyelvhez.
Életem nagy szerencséje volt, hogy sikerült egy 1 éves tanfolyamra bejutnom, ingyen, és az eljuttatott a Rigó utcai középfokig. Mondjuk nagy motiváció volt, hogy ki kell fizetnem a tanfolyam árát, ha a vizsga nem sikerül. Bevállaltam.
Közben már gyűjtögettem, rengeteg kiegészítő anyagot vásároltam, CD-ket, DVD-ket gyűjtöttem, filmfeliratokat böngésztem, könyveket, szótárakat kértem karácsonyra is, akkor kezdtek megjelenni a szép angol képes nyelvkönyvek. Vonzott a világuk. Továbbra is tettem félre későbbre, mert maga a vizsga sem olcsó, nemhogy a további tanulás vagy utazás.

Utána munkát vállaltam, mindenhova kellett az angol, s a munkahelyemen sokkal többet tanultam, óhatatlanul, s lassan és észrevétlenül épült be egyre több ismeret, olyan kérdésekre is választ kaptam, amin még magyarul sem gondolkodtam el és naná, hogy így nem is tudtam.

Érdeklődésem kiterjedő, érdekel a számok és a tudomány világa, a zene világa, a nyelvek világa, a miértek és hogyanok világa, az összefüggések keresése, a szavak és a szóvirágok összefűzésének érzelmi tudománya, és mikor véget ért a tanfolyam, valami nagy hiányérzet maradt bennem. Most kéne csak igazán belemerülni!!

Életem legszebb évei voltak és nagyon emlékezetesek, a tanárok és munkatársak kiválóak és elkötelezettek, jó példával álltak elém, így hát nem csoda, ha folytattam. Jobbára már egyedül. A középfokra való készülés során is el kellett ezt már sajátítanunk, ahogy tanulási (cél)tervet is készítettünk. Havonta ellenőriztük, ha valami még nem sikerült, korrigáltuk, illetve tükörbe néztünk. Rosszul mértük fel az erőnket vagy csak lustik voltunk?

Aztán életem úgy alakult, hogy ismét egy hosszabb távot tölthettem egyedül, s a tanulás lett újból a munkám.
Magániskolákba jártam, jó tapasztalatokkal, csoportban is és egyénként is, és minden egyes fillért, amit befektettem és megspékeltem a saját energiámmal, visszakaptam.

No nem egy nap alatt. Elindultam felsőfokra, két vizsgát tettem le, majd újból munkát vállaltam, külkereskedőként és rendszer-analitikusként angolul kommunikáltunk, az volt a munkanyelv.

Rengeteget tanultam, szerettem volna átadni, ami érdekes volt és többen is megkerestek, hogy segítenék-e nekik. Így alakult ki egy kicsiny kis mag, akik továbbadtak, s habár sosem kerestem diákokat, mégis ők találtak meg engem. Így hát összeszedtem egy (jó nagy) csokorba, ami nekem is segített a vizsgákban és az önálló tanuláshoz kedvet és hangulatot teremtett.

Sok sikert kívánok mindenkinek, linkekkel, ajánlókkal is tűzdeltem és saját gyűjtésekkel, írásokkal is kiegészítettem ezt a blogot.

S nem, már nem tudok oroszul és németül sokat, csak passzívan használom a régi tudást. Viszont sokat köszönhetek nekik, kialakítottak egy szemléletet. Az angol szinte kizárólagosan uralta a munkám, így erre álltam rá. Nem bántam meg. Minden, szinte minden elérhető angolul. HIÁNYPÓTLÓ szakmai anyagok, fordítások, ismeretterjesztő és önismereti könyvek, tanítási módszerek, segédletek, amik nemcsak a karrier-fejlesztésben, de a saját magánéletünkben is hasznosak.

A google a barátod, érdemes tanulásra is használni... illetve az elénk sodródó szöveggel foglalkozni ismétlésként. A lényeg, hogy kutass, ha érdekel valami, lovagold meg a tudásvágyad. Na ja és közben FORDÍTS. :-) Akár önmagadon is egy picit.
Don't be a couch potato, be your own coach! --->Ne légy lusti, légy a magad tanára! Hajrá!

***

Ha van ötletetek, kérdésetek, megtaláltok. Igen, csinálok majd címkéket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.